A dalmata
A Dalmata standard (FCI No: 153)
Eredet: Dalmácia, Horvátország
Pártfogó: FCI
Felhasználás: Kísérő kutya, családi kutya, különböző célokra kiképezhető
FCI besorolás: VI. csoport - kopók és hasonló fajták, 3. szekció - hasonló fajták
munkavizsgára nem kötelezett


Stop: Mérsékelten hangsúlyos.
Arc rész:
Orr:
Fekete pöttyösöknél mindig fekete, barna pöttyösöknél mindig barna színű.
Pofa:
Hosszúkás, erőteljes, de sosem hegyes. Az orrnyereg egyenes és párhuzamos a koponya felső vonalával.
Ajak:
Tisztán, tökéletesen simul az állkapocsra, nem lelógó. A teljes pigmentáció a kívánatos.
Állkapocs/fogazat:
Erős, tökéletes és szabályos ollós harapás, azaz a felső fogak tökéletesen fedik az alsó fogakat. Kívánatos a komplett (42 fog) fogazat. A fogak arányosak és fehérek.
Szem:
A szemek egymástól mérsékelt távolságra illesztettek, kerek és közepesen nagyok. A tekintete tiszta, csillogó, intelligens és értelmes kifejezéssel. A feketén pöttyözött egyedeknél a színe sötét, a barna pöttyözötteknél a világos barnától a borostyán színig kívánatos. A szemhéjak a feketén pöttyözötteknél fekete, a barna pöttyözötteknél májbarna színű.
Fül:
Elég magasan tűzött, közepes nagyságú, tövénél meglehetősen széles. A fejhez simul, fokozatosan vékonyuló, a végén lekerekített. Lehetőleg pettyes, mintázata elkülönülő, jól körül határolt.
Nyak:
Közepes hosszúságú, jól ívelt, a fej felé keskenyedő, nem lebernyeges.
Test:
Négyszögletes, a testhossz és a marmagasság arányai 10: 9.
Mar:Jól fejlett.
Hát: Erőteljes, egyenes.
Ágyék: Száraz, izmos, enyhén ívelt.
Far: Enyhén lejtős.

Mellkas: Nem túl széles, de mély és tágas. A mellkas mélység a könyökig érő. Az előmell oldalról nézve látható. A bordák jól íveltek és hosszúak, sohasem hordós vagy lapos vagy eltorzult. A mellkas mélysége a marmagasság 45-50% -ának felel meg. Az könyök magassága a marmagasság 50% -a.
Has: Keskeny lágyék a has a lágyék felé felhúzott.
Farok: Körülbelül a csánkig ér. Tövénél vastag, de fokozatosan vékonyodó: durvaságtól mentes. Se túl magasan, se túl alacsonyan tűzött. Nyugalmi állapotban lelógó, csak az utolsó harmad hajlik felfelé. Mozgás közben a hátvonalnál magasabban tartja, de sose függőleges vagy kunkorodó. Lehetőleg pöttyös.
Végtagok:
Mellső végtagok: A mellső végtagok egyenesek, erőteljes kerek csontozat egészen a mancsokig
Lapocka: Enyhén ferdék, szárazon izmolt
Könyökök: Szorosan a testhez simulók, sem be, sem kifelé fordulók
Lábközép: Erőteljes, enyhén rugalmas.
Hátsó végtagok: Kerekek, szárazon izmolt. Hátulról nézve merőlegesek a talajra és párhuzamosak.
Térdízület: Jól szögelt.
Lábszár: erőteljes
Csánk: Erőteljes, jól szögelt.
Mancs: Kerek, jól ívelt ujjakkal (macskaláb). A talppárna kerek, keményen rugalmas. A karom fekete vagy fehér a fekete pöttyösöknél, míg a májbarnáknál barna vagy fehér szín.
Mozgás: A mozgás teljesen szabad, erőteljes, kiegyenlített és ritmusos mozgás. A mozgása vonalon halad. A rövid lépés vagy rendezetlen mozgás hiba.
Szőrtakaró:
Szőr: Rövid, kemény, sűrű, sima és fényes.
Rövid történet:
A dalmata eredete homályos és kizárólag feltevéseken alapul. Már találtak ábrázolásokat az ősi egyiptomi fáraók sírjaiban is, amik megfelelnek azoknak a kutyáknak, amelyeket festményeken ábrázoltak a XVI-XVIII. században. Ez azt jelenti, hogy a dalmaták pár ezer éve folyamatosan közkedveltek. Templomi krónikák a XIV. századtól és 1719-tol arra engednek következtetni, hogy a fajta a mediterrán térségből, a dalmát tengerpart szomszédságából származik. A legkorábbi képi utalások a fajta létezésére XVI. századi itáliai festők képein, valamint egy kb. 1710-ben keletkezett zaostrongi (Dalmácia) freskón találhatók. Thomas Bewick munkája, amit 1792-ben publikált, tartalmaz egy leírást és egy rajzot a dalmatáról, amit Bewick dalmáciai vagy kocsis kutya, névvel illet. Az első dalmata standardot 1882-ben készítette az angol Vero Shaw. Ezt a standardot 1890-ben hitelesítették.

Általános megjelenés:
A dalmata egy kiegyensúlyozott, félreismerhetetlenül pöttyös, erős, izmos és mozgékony kutya. Körvonalai szimmetrikusak, mentes mindenféle durvaságtól és nehézkességtől, és mint a régi kocsis kutya, képes nagy kitartással futva nagy távolságokat megtenni.
Arányok:
A törzs a marhoz = 10 : 9
Koponyahossz: orrhossz = 1 : 1
A könyökízület magassága: a magasság 50% -a
Fejhossz: a marmagasság kb. 40% -a
Magatartás/temperamentum:
Nyílt és barátságos, nem félős, mentes minden idegességtől és agressziótól. Élénk kedves, hűséges, független és könnyen edzhető. A dalmata szereti a vizet és a szabadtéri tevékenységeket. Jelentős vadász ösztöne van.
Fej:
Koponya rész:
Lapos, elég széles a fülek között, a halántéki rész jól elkülönül. Csekély barázda a homlokon. Ráncoktól teljesen mentes. Fang hossza / fej hossza: ½ vagy a fang kissé rövidebb. A fang felső vonalsíkja kissé eltér a koponya felső vonalának síkjától.

Szín: Az alapszín tiszta fehér. Pöttyözése a fekete változatnál fekete, a májbarna változatnál pedig barna színű: jól körvonalazott és egyenletes elosztású. A pötty átmérője 2-3 cm. A barna változatban a foltok egy kicsit kisebbek, körülbelül 2 cm. A pöttyök a fejen, a farkon és a végtagokon kisebbek. Kívánatos, hogy a farok is foltos legyen, a foltok itt is arányosabban kisebbek, mint a testén.
Magasság és súly:
A kanok ideális marmagssága: 56-62 cm.
A szukák ideális marmagassága: 54-60 cm.
A kanok ideális súlya: 27-32 kg.
A szukák ideális súlya: 24-29 kg.
Elsődlegesen fontosak az arányok: A kiváló típusú és egyensúlyú kutyákat nem szabad büntetni, ha a felső határ felett vannak.
Hibák: Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának megfelelően kell értékelni.
Kizárásos hibák:
Kimondott előre vagy hátra harapás.
Entropium, Ektropium. Csóka szem, különböző színű szem kék szem.
Süketség.
Folt a szem körül (platni) vagy bárhol másutt.
Trikolor (fekete és barna pöttyök ugyanazon a kutyán).
Citrom- vagy narancsszínű pöttyök.
Kék foltok és tiszta fehér színű foltok nélkül.
Nagyon félős vagy agresszív viselkedés.
Megjegyzés: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.
Ajánlás
A süketség előfordulása a dalmaták esetében nagyon gyakori (20-30 %)
A kék szemű és a kétoldali süketségben szenvedő egyedeket ki kell zárni a tenyésztésből, ideális lenne az egyoldali süketségben szenvedő dalmatákat is kizárni.
A foltos vagy platnis kutyákat a tenyésztésből ki kell zárni.
A pöttyös herezacskóval rendelkező kanokat előnyben kell részesíteni.
Csak funkcionálisan és klinikailag egészséges kutyákat lehet használni a tenyésztéshez.
